6.rész.Június 8.kedd

Másnap reggel.....


Minden kezdődik elölről....Na, azért nem.Carly tegnap mondta,hogy kell egy pincér.Szóval ma nem megyek suliba.Anyuék nem tudják.Hoppá...Se' baj.És amúgy sem akarom látni Michael képét.Ami tegnap történt,hogy nem jött el.Felháborító.Jobb ha behúzza fülét,farkát.Mentem a kávézóba.Remélem bejövök a főnöknek :) Kell a meló.Nem álmaim foglalkozása a pincérkedés.Inkább énekelnék...de most kell a pénz.A tehetségkutatóra ruhát,cipőt is kell vennem.Nem mehetek oda úgy,mint egy csóró.Vagy mint akit a turkálóból húztak ki.Fontos egy esemény lesz.Számomra :)
Amikor a kávézóhoz értem,megláttam Michaelt.A hátam közepére nem kívántam.Remélem nem látott meg,mert nekem ezek után ne mondjon semmit.Na jó...max egy "bocs"-ot.Oszt ennyi xD
Megyek a kávézó felé,épp nyitom az ajtót,amikor Michael meglátott.Ő kint ült,majd felállt.

-Viki!Viktória!Hé szia!
-Neked is!Khöm...Bocs sietek....
-Jó...||Michael értetlen arcal,visszaült a helyére.Én viszont emelt fővel mentem be a főnökhöz,aki már valószínűleg várt.Emelt fővel?Miért is?Azért,hogy lássa az a szerencsétlen,de még is jóképű pasi,azt,hogy leszarom őt,meg a tegnapi késését is.Késés?El se' jött....Magyarul...Kopj le! Van még legalább 2.000.000 pasi a világon.Vagy is minimum 2.000.000 pasi :) És New Yorkba....
De ezt most hagyuk.Szóval a főnök várt.

-Jó reggelt!
-Jó reggelt!Viktória igaz?
-Igen Uram!
-Oké.Hány éves is vagy?
-17-18.
-Az jó.Hallottam hogy zongorázol is,és szeretném ,ha néha zongoráznál a kávézóba,néha pedig pakolnál,asztalokat törölgetnél....
-Jó.
-Megfelel?
-Igen.Persze.És mennyit kapok?
-Hetente 20 $
Hühh a mindenit.Akárhogy is számolom,az 6-8 ezer forint.Naná,hogy elvállalom :D Aláírtam a papírokat,a ruhámat is megkaptam,és már is akartam kezdeni,de nem engedte.Tehát így hazamentem.De nem kellett volna....

-Helló mindenki!Hazajöttem!
-Hát te?Miért nem vagy suliba?||anyu mérges lett.
-Azért,mert abbahagyom.
-Hogy csinálhatsz ennyire hülyeséget?Mér' adod fel?||kiabált velem,majd én is vele....
-Mert kell a pénz,a saját lábamon akarok megállni,és készülni a tehetségkutatóra!
-Ha a saját lábadon,akkor költözz el!
-Én nem arról beszélek...
-De....
-De nem.Nem akarok elköltözni,csak gyűjteni a pénzt,amit én keresek.
-Csináld azt.Nem szólok bele.Nem bírom tovább....
-Anyu!
-Hagy!

Jézusom!Mit csinálok?Mit?Miért kellett hazajönnöm?Hülye!Hülye!
Ennél a pontnál voltam úgy,hogy végem van.El kell mennem!Muszáj!Mert megbántottam anyut azzal,hogy ilyen vagyok,így viselkedek.Ez fáj!Nem akarok veszekedni.Mert a szüleim szeretnek.És nem is mentem,mennék el.De most ez kivételes helyzet.Az én életem.Nem akarok többé anyu,és apu pici lánya lenni.Sarkamra állok,és megyek világot látni.Összeszedtem a cuccaim,a hordozható zongorám,a telefonom,a laptopom,és a dalszövegeim...+ néhány ruhát.Ami a legfontosabb ebben a pillanatban a bátorság.Mert még szólnom kell hogy elmegyek.

-Anyu!Szeretlek!De elmegyek!||anyu üllt az ágyán,és zokogott.A sírásba beleremegett az egész teste.Szívfacsaró volt nézni,ahogy anyu sír.Hiába vesztem vele össze.Ő az anyám.És mindent megbocsájtok neki.De magamnak már nem.Amikor elhagyta a számat,hogy elmegyek....anyu rámnézett,és bámult hosszú ideig.Majd megszólalt:
-Mindig visszavárlak!Isten áldjon!
Bólintottam,aztán a sóhajtással el is indultam.Nem néztem merre van észak,dél,kelet vagy nyugat.Mentem a fejem után.De viszont muszáj lesz a közelben maradnom,mert itt a kávézó,az autóm,és itt olcsó voltok is vannak.Első dolgom,hogy bemenjek a kávézóba,és beszélgetek Carly-val,hogy had lakjak nála.Nincs hova mennem.De majd keresek egy albérletet.Idővel talán megengedhetem magamnak.A kis Viki már nincs.Lányból nő lettem.És halál komolyan veszem az életet,mert ha nem,könnyen elbukhatok.A harag most nem megoldás.Csak tovább lépek és kész.Bár félek,mert elveszettnek,és egyedül érzem magam.Az álmomnak is lőttek....legalábbis addig,amíg nincsen rendes állásom,lakásom,és van mit ennem.Ezekre gondolni kell.Siha nem hittem volna,hogy utcára kerülök,de így jó.Ideje felébredni :) .....................